„Injury risk” profil és a sportprevenció

Nagyon szeretjük hangoztatni, hogy a sport mindenki számára egészséges, azonban ez az állítás ebben a formában egy kicsit sántít. A rendszeres és egyoldalú sporttevékenység például mozgásszervi elváltozásokhoz vezethet. Hobbi sportolóként nagyon fontos tehát, hogy minél változatosabb sportolási formákat válasszunk, legyen közte kardió jellegű edzés, erősítő típusú edzés és fascia tréning is. Ebben a bejegyzésben azonban nem a hobbi sportolók sérüléseire szeretném felhívni a figyelmet, hanem az élsport és versenysport okozta ártalmakra.

Először figyeljük csak meg, hogy mi történik a legtöbb versenysportoló életében! Az adott sportágra specifikus gyakorlatokat végez, ezeknek javítására edz, heti 3-8 alkalommal hasonló típusú edzésen vesz részt. Jó esetben edzések után nyújtás is következik, ami sajnos ritkán elegendő hosszúságú, és sok esetben külön lazításra irányuló mozgás (például SMR henger használata) sem előzi meg. Általában igaz az, hogy vannak állóképesség fejlesztések és erősítő edzések, viszont ez sajnos nem elegendő ahhoz, hogy semlegesítsük a sportágra jellemző terhelések következményeit.

Mi az az Injury risk profil?

Egy olyan összefoglaló, amely egy adott sportolóra nézve meghatározza a legvalószínűbb veszélyforrásokat, gyengepontokat. Tartalmazza a sportoló aktuális állapotfelmérését, a fiziológiástól való eltéréseit és sérülési előzményeit, amelyek alapján már jó néhány sérülés valószínűségére tudunk következtetni, mielőtt valóban bekövetkezne. Továbbá összegyűjti a sportágra legjellemzőbb sérülés típusokat, amelyeket az adott sportág rendszeres végzése mellett sokan elszenvednek. Ezeket egyrészt meghatározhatjuk statisztikák alapján, másrészt az adott sport alapos megfigyelése mellett megtalálhatjuk azokat a mozgásokat és mozgásmintákat, amelyek rendszeres terhelést idéznek elő. Én annak a híve vagyok, hogy érdemes támaszkodni mind a kettőre, hiszen így végezhetjük a leghatékonyabb prevenciót.

Sportprevenció

Ahogyan fent is említettem, személyenként eltérő gyengepontokat találhatunk, amikkel külön-külön is kell és hasznos foglalkozni. Ilyenkor az állapotfelmérés eredményei alapján haladva megreformáljuk a sportoló hétköznapi mozgásmintáit (ülés, állás, járás), kialakítjuk a helyes testtartást, továbbá foglalkozunk a feszes területek lazításával (manuális technikákkal kiegészítve), izomegyensúlyok kialakításával, a neuromuszkuláris kontroll (azaz ideg-izom kapcsolat) fejlesztése, a CORE edzése és a már fájdalmat okozó területek regenerálásával is.

Azonban a sportág ismerete mellett lehetőség van arra, hogy prevenciós protokollokat építsünk be az edzésekbe, amely célirányosan az adott sport specifikus sérüléseit hivatott megelőzni. Egy féloldalas sport esetén, mint például a foci, a jégkorong és a tenisz számíthatunk arra, hogy funkcionális gerincferdülés jön létre. Mivel ezt előre tudjuk, így ezzel a területtel a mindennapi edzések során foglalkozhatunk, kompenzációs gyakorlatokat építhetünk be az edzésekbe és kiemelten figyelhetünk fasciális szövetek lazítására, amivel már rengeteget tehetünk a sportolóinkért.

Természetesen egy edző sem szeretné, ha sportolója sérülés miatt esne ki az edzésmunkából, illetve azt is jól tudjuk, hogy a visszatérése is döcögős lehet, így a sérülés megelőzés kiemelt fontosságúvá kellene, hogy váljon. Azonban ennél többről van szó, mert azok a sportolók, akiknek a szervezetében nincsenek az egyoldalú terhelésből adódó eltérések és izomzatuk nem krónikusan feszes, sokkal magasabb szintű teljesítmény elérésére lesznek képesek.

Ha te is edzőként dolgozol és segítségre van szükséged a prevenciós tréningek, gyakorlatsorok kidolgozásában, keress bizalommal elérhetőségeim valamelyikén.